Kezdem a nevével. Eredete: latin. Jelentése: győzelem, diadal. Abban már egész korán megegyeztünk, hogy ha lányunk lesz, akkor Viktória lesz a neve, így aztán vitára az ő névválasztása sem adott okot. Csakhogy ő kb. a 23. terhességi hétig inkább a Milánra hallgatott. Akkor derült ki, hogy Áron mellett nagyobb valószínűséggel egy kiscsaj lakik odabent.
Még amikor a Madarász utcai kórházban voltak, az egyik nővér elnevezte Művésznőnek. Nagyon találó volt ez az elnevezés. Akkoriban többnyire csak ettek és aludtak, Viki valóban úgy tudott nyújtózkodni és csücsöríteni a 2 cm-es szájával, mint egy múvésznő. És közben kb. olyasmit gondolhatott, hogy "mit képzelünk mi, hogy megzavarjuk őt álmában, és felébresztjük olyan hülyeségek miatt, mint az evés.".
Egyszerűen imádja a macikat. A szobájukban macis tapéta van, ami már egész kicsi korában lenyűgözte őt. A tapétán lévő macik bámulására a vállon történő büfiztetés remek alkalmat kínált. Illetve kínál most is, de mostanában már az etetések java része a nappaliban zajlik. Macis a baldachinja és macis a fejvédője. Amikor jó kedve van, és éppen a kiságyában van, akkor vidáman fújja a buborékokat a fejvédőn sorakozó maciknak. Aprópó buborékfújás. Viki a bubi fújás nagy mestere. Igazán kitüntetve érezheti magát az, akinek Viki bubit fúj, még akkor is, ha nem társul mellé mosoly. Nála ez a tetszésnyilvánítás és jókedv jele.
Azt hiszem a lányok hisztirendszere valahogy előbb kifejlődik és mindenképpen magasabb szintű, mint a fiúké. Viki nagyon tud hisztizni több esetben is. Mivel ő hajlamos evés után bukni, a kaját mindig két részletben kapja meg, a felénél beiktatunk egy 5 perces büfiszünetet. Na, amint kikerül a cumi a szájából és vállra vesszük, jön a hisztis sírás, ami nem tart csak kb. 20 másodpercig. Aztán beletörődik, hogy szüneteltetve van a táplálékellátás. Nem tanulta még meg, hogy itt nincs vége az evésnek. Egy másik féle hisztit vet be akkor, ha már fáradt. Ilyenkor semmi nem jó neki, le kell tenni aludni. Ha szerencsénk van, akkor még nincs túlpörögve és viszonylag könnyen elalszik. Igazán jól csak hason tud aludni. Ha elbóbiskol hanyatt, akkor célszerű hasra tenni, mert úgy hosszabban és nyugodtabban tud aludni, mint háton szenderegve. Sokszor oda kell tenni a fejéhez egy plüss, gyűrkészésre való kendőt (természetesen macis), mert azzal biztonságban érzi magát.
Kb. egy hónapja új hangjelenséggel hívja fel magára a figyelmet. Nem is tudom, hogy jellemezzen, azt szoktam mondani, hogy "panaszkodik". Ilyenkor nem sír, nem sikít, nem morog, hanem valami "aÁÁÁAÁÁÁÁÁa" hangot hallatt, sajnos a hanglejtést nem tudom itt reprezentálni, pedig az igazán jellegzetes. Ekkor leginkább társasághiánya van. Amint odamegyünk hozzá, panaszkodásnak nyoma sincs, annál inkább megjelenik a teli vigyor a kis arcán. Egyébként Viki képes arra, hogy hisztis sírásból a másodperc töredéke alatt széles vigyorra váltson.
Nem egy beszédes típus most még, Áronnak szokott gagyogni és kacagni, ha észreveszi. Kettőjük közül ő az, aki jobban érdeklődik Áron iránt. Sokszor nem is érdekli, hogy körülötte milyen játékok vannak, vagy éppen mit mutogatok neki, ő Áront bámulja és azt a kügyüt, amit Áron mozgásban tart. Ha ez így marad, azt mondanám, hogy neki majd mindig az a játék kell a későbbiekben, amivel Áron játszik. Korábban azt gondoltam, hogy ő lesz majd a bandavezér nagyobb korukban, hát most nem tudom... Az utóbbi időben Viki kicsit tartozkodóbbá vált, míg Áron is kezd ráérezni a hiszti ízére.
Így becézzük: Viki, Vikusz, Cica, Cicus, Főhercegnő, TündérManó stb. :-)